Többcélú berendezés az Atommagkutató Intézet új, kétmillió voltos részecskegyorsítója. Fizikai és orvosi vizsgálatok mellett akár régészeti kutatásokra is lehet használni. A berendezés csaknem kétmilliárd forintba került. A pénz felét a Magyar Tudományos Akadémia infrastruktúra pályázatán nyerte el az Atomki.
Tudósok magyarázzák a részecskegyorsító működését Papp László polgármesternek
- Az akadémia szeretné, hogy ha a kutatóintézeteiben az a technológiai lemaradás, ami sajnos van a vezető kutatóintézetekhez képest, csökkenne, ezért különösen örülünk, hogy ez itt megvalósult – mondta el Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Papp László polgármester az ünnepségen azt mondta: májusban a Modern Városok Program keretében Orbán Viktor miniszterelnökkel több, a megyeszékhely jövőjét alapvetően meghatározó fejlesztésben állapodtak meg. Ezek közül az egyik legfontosabb a város innovációs jellegének az erősítése.
- Az Atomki nagyon erős pillére a debreceni innovációs életnek. Nagyon fontos kutatások, anyagkutatással kapcsolatos tevékenységek zajlanak az Atomki keretein belül, és ez a berendezés, a Tandetron ezt az ambíciónkat segíti – hangsúlyozta Papp László.
A gyorsító központi eleme
A debreceni Atommagkutató Intézet a részecskegyorsítóját tekintve így ismét az európai élvonalhoz tartozik, ráadásul a világ egyik legjobb besugárzási paraméterekkel rendelkező gyorsítóközpontja jött létre Debrecenben.
Az új gyorsító az debreceni atommagkutató – külső felhasználók számára is nyitott – részecskegyorsító centrumának legkorszerűbb eleme. Az akadémia tájékoztatása szerint már most is jelentős nemzetközi érdeklődés van iránta: cseh és olasz együttműködő munkatársak tettek, illetve terveznek látogatásokat a központba.
Az úgynevezett Tandetron típusú részecskegyorsító avatásához kapcsolódva, a Fény Nemzetközi Éve rendezvénysorozat részeként konferenciát tartanak az Atomkiban. A háromnapos programon nemzetközi kutatási együttműködésekről is tanácskoznak a résztvevők.